Nanushkába invesztál több százmilliót az állam
Az Eximbank magántőkealapja 300 millió forinttal száll be a 2005 óta ügyesen menedzselt magyar divatcégbe. Sándor Szandráék egy új tulajdonost is bevonnának a további terjeszkedésbe.
#kockázati tőke
Oszkó Péter: Félreértés ne legyen, ez nem jótékonykodás!
Az oktatási rendszer nem képez elég önálló gondolkodású vállalkozót – ez a hazai startup világ legnagyobb baja. Pedig ötletből, cégkezdemények hatékony fejlesztésekből már nincs hiány, és erre a multinacionális nagyvállalati szektorból is felfigyeltek. Oszkó Pétert a Telenor Accelerate program elindítása kapcsán kérdeztük.
A Jeremie után sem apad el az állami-uniós pénzcsap
Ötvenmilliárdos, innovatív cégekre fókuszáló állami kockázatitőke alapot gründol a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a Jeremie utódjaként pedig százmilliárdos tőkeprogram indul.
Forbes: így játszották át a Jeremie-pénzeket saját zsebre
A lap egy kockázati alapkezelőt vádol azzal, hogy az uniós forrásokból több milliárd forintnyi pénzt innovatív startupok helyett saját tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó cégekhez utalt ki, amelyeknél ráadásul semmilyen gazdasági tevékenységet nem tudtak felmutatni.
Utolsó fillérig szétosztották a Jeremie-pénzeket
Május végéig sikerült mind a 130 milliárd forintot kihelyezniük a kockázati alapkezelőknek.
Hild: hallucinálnak a kezdő vállalkozók
A jó vállalkozó legalapvetőbb tulajdonsága, hogy gyors, mert a világ is az, és egy online világban a gyorsaság nem lehet választás kérdése – jelentette ki Hild Imre startup mentor, a Global Platforms alapítója egy rendezvényen.
Két hetük maradt a kockázati tőkéseknek a pénzosztásra
Május 31-én lejár a határidő, ameddig az alapkezelőnek be kell fektetniük a rájuk bízott 131,5 milliárd forintnyi Jeremie-s kockázati tőke legalább 80 százalékát. Az alapkezelőknél maradt összegeket vissza kell fizetni Brüsszelnek.
Ütött az unikornisok órája, avagy pukkan a startup-lufi
Ahogy az elmúlt években dőlt a pénz a startupokba, kitermelve az unikornisokat – a legalább 1 milliárd dollár értékű cégeket – úgy a 2016-ban eljövő forráshiány könnyen a végüket is jelentheti, az Index írása szerint legalábbis a szakma már felvette szótárába a unicorpse kifejezést, ami egyértelműen az egykor dollármilliárdos cégek bukására utal.
Egy angyalbefektető, akitől nemcsak tudást, vacsorát is kapnak a cégek
Balogh Péter, az NNG egykori alapítója ezúttal angyalbefektetőként szeretné megismételni korábbi cége sikerét, és a mai napon leplezi le, milyen cégek kerültek a párja és az általa alapított Baconsült portfóliójába. Ezzel kapcsolatban kérdeztük az első generációs startuppert, aki nem a megszokott „arcoskodó” kockázati befektető, hanem vacsorát is főz az általa támogatott startupoknak, bánná-e, ha a Jeremie-támogatások elhalnának, és mit kellene tenni, hogy digitális írástudásban ne mi legyünk az Európai Unió barbárjai.
Erre számíthat, aki kockázati tőkéből szeretne nagyra nőni
A kockázati tőke valós alternatíva egy cég növekedésének finanszírozásához, azonban néhány kritikus döntésre már érdemes a folyamat elején felkészülni. Ezeket gyűjtötte össze egy alapkezelő.
Mentőövet kapnak a kormánytól a Jeremie-s pénzosztók
Az év vége helyett május 31-ig kaphatnak haladékot a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői arra, hogy kihelyezzék kis- és középvállalkozásoknak a bent ragadt forrásokat.
Vér és veríték – aki nagyot akar alkotni a kreatív- és dizájniparban, erre készüljön
Koppintás, méregdrága szabadalmi eljárások, kukacoskodó pénzemberek – ez csak néhány azok közül az akadályok közül, amit egy magyar vállalkozásnak le kell küzdenie a nemzetközi siker felé vezető úton a dizájniparban. Gyakorlati jótanácsok és buktatók gyakorlott szakemberektől.
Oszkó hidat épít a befektetők és forráshiányos cégek közé
A potenciális befektetők az úgy szemezgethetnek az Oszkó Péter nevével fémjelzett OXO csoport induló vállalkozásai között, hogy egy zártkörű felületen megnézhetik azok üzleti tervét és tőkeigényét is.
Kis gépipari cégekbe csatornáztak félmilliárd forint uniós pénzt
Az uniós és állami forrást kezelő kockázati tőkealap kisebbségi tulajdonrészt szerzett három közepes méretű ipari vállalkozásban.
Ilyen „állatfajtákkal” találkoztunk a Startup Safaryn
A Budapesten is megrendezett Startup Safary célja az volt, hogy kinyissa az ökoszisztémát alkotó cégek kapuit az érdeklődők előtt. A rendezvény két napja alatt láttunk befektetői nagy vadat akcióban, külföldi vadászterületre merészkedő cégeket, és az egész rendszer fenntartásán dolgozó lelkes szamaritánusokat is.
Amíg ön dolgozik, egy idegen sofőr viszi el a gyerekét az iskolából
A következő nagy csata a gyerekek „uberes” fuvarozása lesz – rengetegen látnak benne nagy üzleti fantáziát, de ezúttal nem eszik olyan forrón a kását.
Divatba fektet a magyar állam
Az állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap 160 millió forinttal szállt be a Konsanszky divatmárka külföldi terjeszkedésébe. Nem ez az első eset, hogy a kockázati tőkealap a nehezen kalkulálható divatipar egyik szereplőjében lát befektetési lehetőséget.
Magyar startupok! Semmi szükség az ezredik fotós appra
Ötletelnek a magyar fiatalok, és a jónak látszó ideáknak keresnek piacot, pedig fordítva lenne jó: valós problémákra kellene megoldást jelentő ötletet találni, és csak utána keresni az anyagi lehetőségeket. Az induló kis cégek túlélése így sokszor csak attól függ, hogy időben kapnak-e további pénzeket, és ez nagy hiba. Példatörténeket kerestünk.
A ruha figyeli a dolgozó mozgását
Az emberi mozgás digitalizálását és ergonómiai elemzését végző mozgásérzékelő felszerelést fejlesztő vállalkozásba fektetett a Széchenyi Tőkealap.
Véletlenül kitalált egy üzletet, és eladta 160 milliárd forintért
Egy 24 éves kanadai programozó gyakorlásképpen összerakott egy társkereső oldalt, és azonnal elkezdték használni. Ez 12 éve volt, idén eladta a céget 575 millió dollárért.